A nyírfacukor, a  xilit igen népszerű a skandináv országokban, különösen Finnországban.  Ennek történelmi okai vannak. A II. világháború idején ezekbe az  országokba sem cukorrépából, sem nádcukorból készült édesítő nem került  az országba, ezért abból állítottak elő édesítőszert, ami saját  környékükön akadt.
 Az 1950-es években figyeltek fel a fogorvosok,  hogy míg a fogszuvasodás a gyerekek és fiatal felnőttek körében  mindenfelé igen gyakori, a finn fogorvosok ilyen korú páciensekkel  ritkán találkoznak. Akkor derült ki, hogy a xilit, amely Finnországban a  háború után is jórészt a legfőbb cukorféle maradt, erősen gátolja a  szájüregben élő és szaporodó baktériumok növekedését, melyek alapvető  szerepet játszanak a fogak romlásában.
 A középfülgyulladást  elsősorban az orr-garat-üreget a középfüllel összekötő fülkürtön  keresztül felvándorló baktériumok okozzák, ezért indokolt volt ilyen  szempontból is megkísérelni a kórokozók szaporodását. Finnországban  xilittartalmú rágógumival kísérleteztek.
 A három korábbi  tanulmány eredményeit Amir Azarpazhooh, a Torontói Egyetem kutatója  összesítette, és ismertette a Cochrane Reviews legújabb számában. A  kutatások során csaknem kétezer finn gyermeket vizsgáltak, illetve egy  1227 fős felsőlégúti megbetegedésben szenvedő negyedik csoportot.
 A  xilitet akár rágógumi, akár oldat formájában fogyasztó gyerekek  csoportjában 25 százalékkal ritkábban fordult elő középfülgyulladás,  mint azok között, akik nem xilittel édesített készítményt kaptak.  Érdekes módon a felsőlégúti hurut közben alkalmazott xilit ilyen kedvező  hatást nem mutatott.
 A leghatásosabb xilitkészítménynek a  rágógumi bizonyult. Ennek fogyasztói között 41 százalékkal ritkábban  fordult elő középfülgyulladás.